Emlékszel erre a bejegyzésre? Vagy esetleg emlékszel az újévi fogadalmaidra? Megkérdezhetem, hogy hol tartasz? Elindultál már? Belevágtál? Megtetted az első lépést - akár csak azt az egyet? Tettél bármit is annak érdekében, hogy közelebb kerülj a céljaidhoz? Ha igen, akkor csak így tovább, ne lustulj el, ne bátortalanodj el. Ha nem, akkor mégis mire vársz?
Eszméletlen gyorsasággal megy az idő, nem szabad elpazarolni a napjainkat - úgy kellene élni, hogy mikor később visszanézel, elégedett legyél, örülj, hogy kihasználtad a lehetőségeidet, az adott időt. Ne húzd tovább, MOST lépj, amíg nem késő. Akkor is, ha nincs éppen kedved hozzá. Állítom, hogy ilyenkor fogadhatnak a legnagyobb, legkellemesebb meglepetések - amikor legszívesebben egész nap filmeznél és kajálnál, amikor eleged van mindenből, amikor a körülményeid sem a kezedre játszanak, de mégis megerőlteted magad egy icipicit és lépsz. Amikor úgy döntesz, hogy átléped a kedved és a körülményeid szabta becsapós határokat és pofátlanul az ellentétes irányba indulsz el: előre.
Ne várj a "sorsra", ne várj a "megfelelő időre" - az most van.
xxx Lídia
No comments:
Post a Comment